Minden harmadik ember úgy érezheti, valami baj van a gyomrával. Nem csoda: a székrekedés, az aranyér, a hasmenés az alsó béltraktus leggyakoribb betegsége. Pedig ezeket a betegségeket mi okozzuk magunknak rossz étkezési szokásainkkal, antibiotikumokkal, sok ücsörgéssel, kevés mozgással.

A bélrendszer nem egy slaug, amin keresztül távozik a víz és amire nincs szükségünk. Nem egy lefolyó vagy csatorna. Sőt: az egyik legérdekesebb szervünk.

– Tudta-e például, hogy az első számú védelmi bástyánk? Fontosabb, mint a lépünk vagy a pajzsmirigyünk. Az egy főre jutó magyar átlag lakófelületnél nagyobb, ötven négyzetméternyi felülete nyirokszövet, ami fitten tartja védekezőrendszerünket. Az ellenállóképességünk 60-70%-át a beleinknek köszönhetjük.

– Tudta-e, hogy belünkben több a hasznos baktérium, mint ahány sejtje van egész testünknek? Több, mint ötszáz különféle baktérium él, körülbelül száz billió (10¹⁴) mennyiségben, egy 70 kilós ember esetében másfél kilót nyomva. Egyébként a ma már hasznosnak számító baktériumok többsége ellenséges, káros törzsekből fejlődött ki. Olyan fajokból, amelyek fontos vitaminok és nyomelemek felvételét akadályozták, méreganyagokat termeltek, hogy tovább mérgezzenek minket belülről.

– Tudta, hogy az egészséges bél ugyanolyan fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, mint a máj? A gond csak az, hogy egy rest bél már nem tudja ezt a feladatot ellátni.

– És azt tudta, hogy a cukor és a zsír kifejezetten kínzás beleink számára? Lerakódnak a kanyarulatokban, ott megülnek, így akadályozva az egészséges bélmozgást és a bélfal egyéb feladatait.

Beleinkkel a legtöbben igen mostohán bánunk, annak ellenére, hogy ez az egyik legfontosabb emésztő- és ellenállóképességért felelős szervünk. Rostanyagok helyett – amik egészséges működéséhez szükségesek – zsírokkal és cukrokkal terheljük. Krónikusan kevés mozgással akadályozzuk feladatának elvégzésében, hiszen ha mi lusták vagyunk, a bélmozgásunk is renyhe. Mindennek az az eredménye, hogy minden harmadik embernek van valamilyen emésztőszervi-bélrendszeri betegsége. Késsel-villával és borospohárral okozzuk a legtöbb kárt, hiszen életmódbeli és étkezési szokásaink a felelősek bélproblémáinkért. Csak az esetek 2%-ban okoznak környezeti szennyeződések vastagbélrákot vagy más betegséget. 

A leggyakoribb ok pedig az ivás: az alkoholfogyasztással tönkretesszük azt a tökéletes és hasznos bélflórát, amit szó szerint az anyatejjel szívtunk magunkba, és amelyek szabályozzák és serkentik az emésztést. Mivel az anyatej segít létrehozni immunrendszerünket és „képezi” ki ellenállóképességünket, a szoptatás létfontosságú a gyerekeknek az allergiák, a tüdőgyulladás vagy a kanyaró legyőzésében. Még a vakbelünk is fontos védekezőszerv, majdnem olyan szűrőként funkcionál, mint a manduláink. Persze az egészséges étkezés a kulcs az egészséges bélhez. Hiszen a táplálkozás folyamán az élelmi anyagok és a víz a bél nyálkahártyáján keresztül a vérbe kerül. A hasznos bélbaktériumok segítik a felszívódást, sőt még termelnek is hasznos anyagokat, például K-vitamint. A káros, mérgező anyagokat, az elhalt hámsejteket, felesleges baktériumokat vagy amelyekben már semmi felhasználható nincs, a bél felismeri, összegyűjti és kifelé továbbítja. 

Ha azonban a rendszerben hiba keletkezik és többé nem úgy működik, ahogy kéne, a szervezetez nem jutnak el a szükséges táplálékanyagok és belülről származó méreganyagok is megnehezítik hétköznapi munkáját. A rossz emésztésű emberek gyakran fáradtnak, unottnak érzik magukat, fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, gyakran bőrbetegségektől (psoriasistól vagy neurodermitisztől) szenvednek. A rossz közérzet mellé élesztőgombák elszaporodása is társul (mint amilyen a Candida albicans) és sokasodnak a hámsejti fertőzések is. Alvászavarok, rossz kedv… nem kell sorolni.

A rossz táplálkozás túl sok zsír, cukor és hús fogyasztását jelenti – ezek nem csak székrekedéshez, hanem zavart baktériumflórához is vezetnek. Az antibiotikumok, kortizonos gyógyszerek vagy fogamzásgáltók szedése is hagyja elszaporodni a káros baktériumokat. Így rákkeltő anyagok keletkeznek, de akár reuma is kialakulhat.

A Kardió Egészségház az alábbi tippekkel szeretne segíteni Önnek belei minél egészségesebben tartásában.

Ami jó a bélnek

Lenmag. Egy evőkanálnyi naponta serkenti az emésztést és védi a bél nyálkahártyát.

Zabkorpa. Fontos ballasztanyag-hordozó, amely segít a koleszterinszint csökkenésében is.

Áfonya. Cukor nélkül fogyasztva csersavainak köszönhetően véd hasmenés előtt.

Kamilla. Görcsoldó és gyulladáscsökkentő, vagyis bélfertőződések esetén hasznos.

A-, C- és E-vitamin. Csökkentik a rákkeltő anyagok képződését a bélben.

Kömény. Gyomorégéshez és –görcsökhöz hasonló problémáknál nyújt enyhülést.

Orvosi szén. Megállítja a hasmenést és méregtelenítő hatású.

Új sejtek egy egészséges baktériumflórához

A következő lépések segíthetnek megújítani bélflóráját:

– Táplálkozási szokások megváltoztatása. A székrekedés megakadályozható megfelelő mennyiségű ballasztanyag és rost fogyasztásával. Sokkal kevesebb lenne a zsírfüggő, a magas koleszterinérték, az epekő és a cukorbeteg. Rostanyagot növényi élelmiszerekben, teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményekben, zapkorpában, gyümölcsökben, zöldségeken és magvakban talál – ezek a bélbaktériumok kedvenc eledelei.

– Böjti napok beiktatásával elég időt hagyhat beleinek az önregenerálódáshoz. A kötőszövet megújulása felgyorsul, a bélnyálkahártya sebei is begyógyulnak.

– A bélbaktériumok szanálása. A patikákban már kaphatók egészséges baktériumkulturákból készített kapszulák. Sejtmegújító kúraként hatnak a természetes bélbaktériumok számára. Természetesen kapszulák helyett fogyaszthatunk élőflórás joghurtot vagy savanyúkáposztát is, amelyek hasonló hatást biztosítanak – hosszú távon.

– A savak szanálása. Különböző terápiák léteznek a bél tisztítására. A hydro-colon terápia vagy a bélgáz-tisztítókúrák a lerakódott salakanyagokat távolítják el, így segítve a kötőszövet megújulását és felszabadulását és a bél nyálkahártya felfrissülését.

– Hasmasszázs. A körkörös mozdulatokkal végzett hasalji masszázs serkenti a vérkeringést a gyomortájékon, így segíti a természetes bélmozgásokat.

– Enzimkúra. Nem csak a hasnyálmirigy-megbetegedések esetén hatásos. Az emésztőenzimek a táplálékok feldolgozásában segítenek, de gyulladáscsökkentőként is ismerjük. Ezen kívül úgynevezett immunkomplexeket tartalmaznak, amelyek az ellenállóképességünkért felelős sejteket szolgálják ki és így például megakadályozhatják a reuma kialakulását is.

– mozgásterápia. Sétálás, túrázás, kitartást igénylő sportok segítik a bél munkáját.